Római Katolikus egyház

Szent István templom

Nagyvázsony római katolikus plébániáját a XI. században alapították. Templomát a falu akkori birtokosai a Vezsenyiek (Vázsonyiak) Mindenszentek tiszteletére szenteltették fel.

A család 1472-ben férfiágon kihalt. Az új birtokos – Kinizsi Pál – a románkori templomot gyökeresen átalakítva gótikus stílusban építette újjá. Ez a munka egybeesett az újonnan alapított pálos kolostor építésével. A török idők elmúltával Zichy János gróf és felesége Széchenyi Katalin grófnő kezdtek hozzá a ma is látható Szent István tiszteletére újraszentelt templom építéséhez. Figyelemre méltó a templom barokk berendezése, melyet a veszprémi egyházmegye szobrászművészei készítettek. Ebben az időben került sor a plébánia újjászervezésére (1726) is. Jelenleg a Szent Ilona („felső”) templomot használja az egyházközség plébániatemplomként.

Megtekintéshez kulcs kérhető: Henn Józsefnétől (Kinizsi Pál utca 31.) illetve Stáhl Károlynétól (Kinizsi Pál utca 6.)

A templomban jelenleg évente egyszer van szentmise Nagyvázsony búcsúnapján, augusztus 20-án, de kérésre keresztelők és esküvők helyszínéül is szolgál.

Szent Ilona plébánia templom

A falu („felső”) Szent Ilona tiszteletére szentelt temploma barokk stílusban épült 1777-ben.

1823 és 1941 között többször átépítették és bővítették. Jelenleg e templomot használja az egyházközség plébániatemplomként.

Megtekintéshez kulcs kérhető: Henn Józsefnétől (Kinizsi Pál utca 31.) illetve Stáhl Károlynétól (Kinizsi Pál utca 6.)

Vasárnapi szentmise: 11.00.

www.vamosplebania.hu

Református egyház

A Nagyvázsonyi Református Egyházközség az 1500-as évek utolsó évtizedében alakul meg - jobbára várkatonák és családtagjaiból. A barokk műemléktemplom mai formáját 1786-ban nyerte el, a torony jelenlegi állapotában 1830-ra épült fel. A közösség híres vendége volt Csokonai Vitéz Mihály, aki több héten át vendégeskedett a parókia akkori tudós-költő lelkészénél, Édes Gergelynél. Csokonai Nagyvázsonyban értesült a hírről, hogy szerelme, Lilla máshoz ment feleségül. A borozgatást követően "otthagyott csapot s papot" - innen ered maga a szólás is.
A nagyvázsonyi református közösség jelenleg 70 felnőtt tagot és kb. 30-40 gyermeket, fiatalt számlál. Az egyházközség lelkészi szolgálatát a zánkai református lelkész látja el, az istentiszteleti alkalmak mellett hittancsoport, ifjúsági bibliakör működik, az egyházközség alkalmanként missziós családi ill. gyermekprogramokat szervez valamint helyet ad községi alkalmaknak (pl. élő betlehemes stb.).

A templomkulcs Szombati József gondnoktól elkérhető (Iskola u. 2/b.).

Istentiszteletek: vasárnap 17 óra

nagyvazsony.parokia.net.

Evangélikus egyház

Nagyvázsony (vári templom)

A nagyvázsonyi evangélikusok 1681-ben kapnak templomépítési engedélyt. Első templomuk ezt követően el is készül a vár területén, amit 1795-ig használnak. Ekkor gr. Zichy Károly a vár mellet telket adományoz az evangélikus gyülekezetnek, amelyen 1796-ban felépül a ma is látható templom, akkor még toronnyal és fazsindellyel fedve. 1863-ban tűzvész pusztítja a templomot, két harangja is tönkremegy. 1873-ban vásárolják a templom orgonáját, amelyet korábban az 1820-as években készült. A templom tornyát 1904-ben statikai okokból le kellett bontani. Az 1970-es években a vár feltárása és felújítása kapcson - hogy stílusában a várhoz hasonuljon - a templom eredeti barokk berendezését eltávolították, és a jelenlegi puritán kovácsoltvas berendezési tárgyakra cserélték.
1714-1718 között a nagyvázsonyi evangélikus gyülekezet lelkésze, a neves pietista teológus és pedagógus, Szeniczei Bárány György. Ő fordítja le magyarra az első pedagógiai szakkönyvet, A. H. Francke Pedagogia című művét. Az általa, Nagyvázsonyban alapított iskola az első teljesen magyar oktatási nyelvű intézmény, amelyet a nagy polihisztor Bél Mátyás is ajánl ismerősének. 1716-ban Nagyvázsonyban születik fia, Bárány János a későbbi dunántúli evangélikus szuperintendens aki 1756-ban a konfirmációt a Dunántúlra nézve bevezeti.

Istentiszteletet tartunk a templomban minden hónap második, negyedik (és ha van ötödik) vasárnapján, 14.00 órai kezdettel.

A templom kulcsa megtalálható a következő címeken: Somogyi Józsefné (Nagyvázsony, Temető u. 6.), Németh Szabolcs (Mencshely, Kossuth u. 24.)

Nemesleányfalu

A középkori Leányfalu említése 1082-ből való, ez a mai településtől nyugatra volt megtalálható , a mai temető környékén, közepén a Szent Jakab templommal, melynek romjai ma is láthatóak. A török időkben a falu elnéptelenedett. A harcok elmúltával a nagyvázsonyi végvár katonái és családjaik telepedtek le itt, belőlük alakult a nemesleányfalui evangélikus gyülekezet. 1776-ban már iskolát tartanak fönn tanítóval. Istentiszteleti helyül ekkor még kis méretű imaház szolgál. A jelenlegi  templom alapkövét 1843. március 16-án tették le. Ugyanazon év október 8-án pedig már meg is szólalt a harang a felépült új templom tornyában. A templom berendezési tárgyai az 1844. évben mind a helyükre kerültek, ezt követően felszentelésre került, 1844. május 16-án, Mennybemenetel ünnepén, Áldozócsütörtökön. 1845-ben a gyülekezet megkapja a nagyvázsonyi vár használaton kívüli harangját, amely szintén a templom tornyába kerül, majd miután megreped, anyagát felhasználja Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő 1882-ben a templom számára készített új haranghoz. Orgonáját 1860-ban állítják fel itt, de a hangszer korábbi építésű. 1998-2002-ig nagyszabású felújítást nyert a templom, így jelenleg a település ékszerdoboza.

Istentiszteletet tartunk a templomban minden hónap első és harmadik vasárnapján, 14.00 órai kezdettel.

A templom kulcsa megtalálható a következő címeken: Vörös Lajosné (Nemesleányfalu, Nemesleányfalu u. 20.), Németh Szabolcs (Mencshely, Kossuth u. 24.)

www.lutheran.hu